Reggeli után kocsiba ültünk és egy kis kavargás és kérdezgetés után a belvárosban voltunk. Ledöbbentünk azon, hogy ez mennyire nem kisváros... ( pedig annak tűnt ). Virágoskerteken keresztül jutottunk el a dómig. A reggeli misét a dómban töltöttük.
Credo in unum dei... és a dóm fullra teli... osztrákokkal, franciákkal, németekkel, magyarokkal, japókkal és csehekkel. ( Megjegyzem, itt vannak olyan emberek, akik a "köszöntsétek egymást a béke jelével"-t úgy értelmezik, nekik mindenkit köszönteni kell a többszáz férőhelyes dómban, amely tele van. :D ) A mise és pár érdekes, megmosolyogtató jelenet után, visszaevickéltünk a szemerkélő esőben az autóhoz. A kollégiumba mentünk ebédelni, majd 1 óra körül búcsút vettünk egymástól. Nekem a kolesz jutott nekik az A1-es autópálya. Ádám megkért, tanítsam gitározni, így tanultunk pár akkordot, amivel el lehet éldegélni. Estefelé még roamingoltunk szüleimmel pár percet, helyzetjelzés gyanánt, aztán a 100% csend... Amit este 6 felé az alattunk levő szintre érkező "nachprüfungosok" törtek meg, akiknek előző évben görbült a jegyük. Mert ugye náluk az a jó ha a jegy egyenes mint a cövek. A vacsora 17:45 "und Pünklichkeit bitte!". Most megértettük Ádámmal a pünklitchkeitot... Ugyanis 17:51-kor érkeztünk.. a néni nagyon nervös lett. Este hatalmas szobaberendezéses party volt nálam. Aprónép írtással és 6 órás alvási szünettel.
