Bús ez a reggel. Alig süt a nap, na de fel kell kelni... Az első óra történelem. Ismételünk az előző anyagból. Épp a forradalmakat vesszük. Tanár Úr meg is kérdezi, tudjuk-e ki az a Metternich? Windischgrätz? :D Ami viccesen hat, mert történelmünk egyik legfontosabb eseményében vesz részt. :) Rákérdeztem, hogy tanulnak-e évszámokat.. de a válasz nem. Nem tudom hova soroljam. Ellustulnak a gyerekek, mert 2 évszám / témával tanulják az anyagot, és az esetleges ügyvédkezdemények nem tudnak majd később évszám-eseményhez hasonlatos módon, törvényszám-törvénycikkelyeket tanulni? Vagy csak pozitív hatású, mert nem utűlják meg a törit és logikusan vezetik le az eseményeket, kronologikusan. Mindkét oldalnak van indoka... Az órán a tört. tanár megemlítette a monarchia kapcsán nagymagyarországot. Szomorkodott a monarchia szétbontása miatt, majd hozzátette, D-Tirol elvesztését, ami viszont Ausztria számára fájdalmas esemény... Tovább bővült kínai nyelvtudásom. A legfontosabb kifejezések és a névmások után, megtanultam a családtagok megnevezését, most pedig a konyhát. :P A témákhoz megtanulom a jelet is. :P De csak párat, mert olyan nagy krikszkrakszok :D Ying azt mondta, a konyha jele két részből áll. A felső rész egy pálcika ember volt, 3000 évvel ezelőtt, de mára csak a lába maradt meg. Az alsó rész pedig egy disznó volt, de felismerhetetlenül eltorzult. A kínai ember számára olyan fontos az étel, hogy egy szót használ arra, ha valaki jól lakik vagy ha jóllakik.... Este elmentünk Yinggel és Bartekkel az Augustiner Bräustübl-be, vagy ahogy mi nevezzük: 'A sörgyár" :D ... A rendházból kifelé, találkoztunk egy sünivel, aki fotogén volt. :)
